Aug. 11-én Marosvásárhelyen Angela Rosca, a köz-és magánterületet kezelő igazgatóság vezetője irányításával a főtéren megjelentek a közrendészet egyenruhásai, hogy felszámolják és elszállítsák az illegálisan elhelyezett újságstandokat. Fazakas Károly Csaba nem engedett a felszólításnak, kétségbeesetten fogta a pultot. Ekkor a közrendészet tagjai hátracsavarták a kezét, földre teperték, megbilincselték, egy autóba tuszkolták és elvitték. Mindezt video- és fényképfelvételek őrzik. Orvosi látlelet igazolja az erőszakot. Később Angela Rosca közölte az újságírókkal, hogy nem történt erőszak, rendet kell teremteni a főtéri újságárusításban. Az előzmény: a polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, ez a magyarfaló helyi román lap, a Cuventul Liber 1997. dec. 31-i számának eldugott sarkában látott napvilágot. A második versenytárgyalás nem zajlott szabályszerűen, emiatt két cég /egyik a Difpres Car, melynek Fazakas Csaba a tulajdonosa/ beperelte a polgármesteri hivatalt. A tárgyalás előtt a polgármesteri hivatalnak nem volt joga egy peres ügyet erőszakosan megoldani. - Fazakas Csaba 1990-ben Marosvásárhelyen elsőként kezdte az újságterjesztést, fokozatosan hozta létre a 17 standból álló hálózatot, 20-25 embernek biztosított megélhetést. - Amikor ez az erőszakos eltávolítás történt, a városi tanács egyik tagja, Dumitru Pop törvénytelenül felépített egy benzinkutat, emellett másik két benzinkútja is illegálisan működik. - Kolcsár Sándort, a Maros megyei RMDSZ elnökét megdöbbentette az alkalmazott erőszak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint össze kell hívni a helyi RMDSZ-frakciót. - A Difpress Car - amely az összes romániai magyar lapot terjesztette -, nehéz helyzetbe kerül. /Tófalvi Zoltán: Kommandósok az újságterjesztésben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18., Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./
2000. június 23.
Pozsár József kezdeményezésére Lugoson arról tanácskoztak, hogy mit kell tennie a lugosi magyarságnak azért, hogy az óvoda és iskola megmaradjon, hogy sok magyar szülő ne a románba írassa be gyermekét. Fazakas Csaba, az új református lelkipásztor elmondta, hogy ősztől 30 hellyel működő napközis óvoda indul a református templom mellett. Iskolabusz fog segíteni, hogy beszállítsa a nagybodófalvi, szapáryfalvi és az igazfalvi gyerekeket is, azokat, akik magyarul akarnak tanulni az I.-VIII. osztályban. /Király Zoltán: Merre tovább, lugosi magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2001. október 17.
Változik a magyarul tanulók aránya a Bánságban: gyarapodott a gyermekek száma a bánsági magyar óvodákban. Lugoson lehetett ezt tapasztalni. A magyar óvodában tanuló gyermekek aránya azonban itt is messze a helyi magyar lakosság aránya alatt maradt. Az ötvenezer lakosú Lugos mintegy tíz százaléka vallotta a legutóbbi népszámláláson magyarnak magát. A magyar óvodát 1998 márciusában költöztették át a város széléről a belvárosi református templom melletti ingatlanba. Induláskor tizenegy gyermekre, közülük hét árvaházira kellett felügyelnie a három pedagógusnak, számuk ma már több mint ötvenre emelkedett. Valószínű, hogy egyes szülők döntését a státustörvénnyel kapcsolatos hírek is befolyásolták. Lugos egyetlen magyar óvodájának végzősei közül az idén öten iratkoztak a város egyetlen magyar első osztályába. Jövőre hét-nyolc iskolakezdőre számítanak. Fazakas Csaba református lelkipásztor különösképpen a magyar osztályok fenntartása miatt tartja fontosnak az óvoda létrejöttét. Temesváron egyébként nem minden óvodában nőtt a magyar kiscsoportosok száma. Újszentesen a lakosság fele magyar. A három román csoportba beiratkozott 45 gyermek mellett 18 gyermekkel egyetlen magyar csoport működik. /Gurzó K. Enikő: Keresettebb magyar óvodák. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2003. február 28.
Fazakas Csaba 2000 áprilisa óta Lugos református lelkipásztora, a lugosi Arató Andor Egyesület alelnöke és febr. 22-én kinevezték a Temesvári Református Egyházmegye esperesének. Ezentúl - ötven év után újra - Lugoson fog működni az egyházmegyei esperesi hivatal. /Makkai Zoltán: Szórványsorsban. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./
2003. március 12.
Márc. 11-én a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai negyedévi értekezletükön megtudták: Lugosra költözik az esperesi hivatal, mivel Fazakas Csaba megválasztása jogerőre emelkedett. A temesvár-belvárosi egyházközség épületében tartott összejövetelen Bányai Ferenc lelkészértekezleti elnök egy zsinat elé terjesztendő közvélemény-kutatási anyagot terjesztett elő a Szentírás, illetve a Miatyánk szövegének és a Heidelbergi Káté néhány kérdésének a fordítás-módozata kapcsán. El kell dönteni végre, hogy a Bibliát a szószéken milyen fordítás szerint fogja használni a lelkészi kar, illetve a Miatyánk szövege is milyen fordítás szerint lehessen egységesen használható a szertartások során. Fazakas Csaba , az új esperes közölte, hogy hivatala rövidesen Lugosra költözik. /Krassay Szörény: Az esperesi hivatal elköltözik Temesvárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2003. május 14.
Máj. 13-án tartották a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai az első közigazgatási értekezletüket az új esperesi hivatalban, Lugoson, az egyházközség bérpalotájában. Fazakas Csaba esperes vezette az értekezletet, a jelenlévők megismerkedtek az új hivatali helyiséggel, amelynek berendezése folyamatban van. Hatalmas könyvtárszobája és rendezvényekre alkalmas terme is kialakulóban van. A könyvtár alapja a Szombati-Szabó István lelkészköltő könyvtára lesz. A Szombati-Szabó István Könyvtár egyben - a helybeli egyházközséggel, illetve esperesi hivatallal együtt - az egykor Resicabányán és Lugoson szolgált költő emlékét is hivatott lesz szolgálni. /Krassay Szörény: Először az új székhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2003. szeptember 15.
Hazahozták a Farkasréti (Budapest) temetőből a város egykori kiemelkedő személyisége, Szombati-Szabó István pap-költő és neje hamvait, hogy lugosi földbe helyezzék örök nyugalomra. Szept. 13-án, az újratemetésen méltatói - Fazakas Csaba esperes, a lugosi egyházközség tiszteletese, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Ovidiu Martinescu és Pozsár József, Lugos polgármestere, illetve alpolgármestere, Simon István ny. tanár - hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Szombati-Szabó István vallásfelekezetre való tekintet nélkül példaképe a szórványmagyarságot szolgáló ma élő értelmiségieknek. Szombati-Szabó István irodalmi munkásságáról dr. Higyed István, a lugosi egyházközség ny. lelkésze tartott előadást. Az ünnepi istentiszteletet követően Fazakas Csaba és Makay Botond lelkipásztorok elhelyezték a kopjafa beton-talapzatába a hamvakat tartalmazó urnát. /(Sipos): Szombati-Szabó István hamvai Lugoson. Újratemették a pap-költőt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2003. november 29.
A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2003. december 4.
Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. február 3.
Sikeres Ady-emlékest volt jan. 29-én Lugoson, a Szombati Szabó István Irodalmi Körben. Fazakas Csaba református esperes és Gergely Kálmán nyugalmazott tanár beszélt a költőtől. /Fülöp Lídia: Szívünket melegítették az elhangzott versek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./
2004. április 3.
A Temes és Krassó-Szörény megyét átfogó Temesvári Református Egyházmegye évi zárszámadó közgyűlésén Lugoson, a református templomban Fazakas Csaba esperes és a temesvári Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elnöksége mellett Makay Botond resicabányai lelkipásztor hirdetett igét. Az egyházmegyében aggasztó a lélekszámapadás, ami a kevés születésre, a nagyszámú elhalálozásra, az elköltözésre és kivándorlásra, a magyar iskolák hiányára vezethető vissza. Az egyházmegyében a 87 kereszteléssel szemben 263 temetés volt, egy kisebb gyülekezettel apadt a lélekszám a 18 pap által pásztorolt, az anya- és leányegyházak mellett mintegy 20 gondozott szórvány-gyülekezetben. Fazakas Enikő lugosi kántor, zenei előadó jelentése jelzi az élni akarást, hiszen Temesváron és Lugoson kívül több gyülekezetben is működik egyházi énekkar. Megjelenik a Kút című, a Gazda házaspár által szerkesztett temesvári gyülekezeti lap. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye sokrétű elszámolása. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./
2004. július 26.
A Temesvári Református Egyházmegyében (TRE) a tisztújítás egyházmegyei jelölő közgyűléssel kezdődött júl. 23-án a lugosi református templomban. Fazakas Csaba lugosi lelkész tíz szavazatot kapott az esperesi jelöltségre, míg Bálint Sándor temesvár-újkissodai négyet. Hasonló volt a főgondnoki tisztségre is a szavazás eredménye, mert Pataki Károly jelenlegi egyházmegyei főgondnok tíz szavazatot, míg Makkai Zoltán, a temesvári Új Ezredév gyülekezetének a főgondnoka négyet kapott. Meglepetésre Bálint Sándor és Makkai Zoltán egyaránt visszaléptek, az egyházmegyei aljegyzői tisztségre pedig senki sem vállalta el a jelölést, a kialakult patthelyzetet egy külön közgyűlésen kell megoldania az egyházmegye eljövendő vezetőségének. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2004. augusztus 30.
Augusztus 28-án egyházmegyei tisztújító egyházkerületi tisztségekre történő jelölő közgyűlésen vettek részt a Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló gyülekezetek küldöttei Lugoson, a református templomban. Újraválasztották Fazakas Csaba esperest és Pataki Károly főgondnokot. Az egyházmegye új lelkészi főjegyzője Czapp István (Igazfalva), az új lelkészi aljegyző Bódis Ferenc (Szapáryfalva). A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki székére többen tartanak igényt. Az egyházmegyében három ellenjelölt van: Csernák Béla bihari, Csűri István nagyvárad-őssi és Fazakas László margittai lelkészeké. Az egyházkerületi főgondnoki székért is lesz harc, mert Tolnay István ellenében Seres Dénes zilahi szenátor sem esélytelen. /Szakmáry Károly: Három püspökjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2004. november 22.
Temes megyében Végváron a református egyházközség visszakapta egykori tulajdonát, a helybeli általános iskola épületét. Nov. 21-én a hálaadó istentiszteleten Fazakas Csaba esperes hirdette az igét, jelen volt a testvértelepülés, Röszke küldöttsége is, beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. Az iskola (iskoláink) visszaszerzése a kulturális autonómia megvalósításának fontos állomása – hangsúlyozta a képviselő. A röszkeiek átadták szokásos karácsonyi könyvajándékukat. Este a Csiky Gergely Színház a Café Molnár című darabbal szórakoztatta a közönséget. /Sipos János: Az öröm pillanata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2005. február 21.
Az 1980-as években mintha megtört volna Lugos magyar közösségének ereje. Fokozatosan leépültek az oktatási intézmények, elnéptelenedtek az osztályok. Az utóbbi években örvendetes változás következett be, erősödni látszik a lugosi magyar nyelvű oktatás. A siker két kulcsszava: iskolabusz és a napközis óvoda, hátterében pedig felelősen gondolkozó pedagógusok és egyházi emberek. Fazakas Csaba református esperes elmondta, hogy a mostani tanévben 10 gyermeket adtak az iskolának, ősztől 12 kicsi indul első osztályba, ezzel véget ér az összevont osztályok korszaka az elemi oktatásban. A református egyház épületében négy óvónő foglalkozik ugyanannyi gyermekcsoporttal, Túri Ildikó igazgatónő irányításával. Az 5-ös számú Általános Iskola magyar tagozatára 72 tanuló jár, közülük 23-an két közeli településről, Bodófalváról és Szapáryfalváról iskolabusszal. Tantárgyversenyeken matematikából, magyar nyelv és irodalomból érnek el az iskola tanulói kiemelkedő sikereket. Hazai és magyarországi mesemondó versenyek döntőiben szereztek tekintélyes díjakat az ötödikesek és a hatodikosok. Az iskolának színjátszó csoportja is van. Nemcsak az iskola, hanem az egész magyar közösség büszkesége a Gyöngyvirág tánccsoport. /Szekernyés Irén: Erősítik a magyar nyelvű oktatás fundamentumát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2005. március 8.
Lugoson március 6-án emlékeztek a helyi RMDSZ-szervezet megalakulásának 15. évfordulójára. A rendezvényen a volt és jelenlegi elnökök – sorrendben Bakk Miklós, Király Zoltán, Langó Ferenc és Pozsár József, Lugos alpolgármestere – felidézték az alapítás körülményeit és az azóta eltelt másfél évtized történéseit. A hőskor (amikor 640 tagot számlált a szervezet) már a múlté, de a lemorzsolódással párhuzamosan erősödött a civil szféra, társszervezetek, magyar alapítványok és közművelődési egyesületek alakultak Lugoson. Sikerült újraindítani az önálló magyar nyelvű óvodát, megerősíteni az elemi és általános iskolai képzést – a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen. Az ünnepségen diákok és helyi értelmiségiek szavaltak, fellépett az 5-ös iskola furulya-együttese és a Fazakas Csaba református esperes és Király Emőke által felkészített Gyöngyvirág népi táncegyüttes. /P. L. Zs.: Másfél évtized a lugosi RMDSZ mögött. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./
2005. június 6.
Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2005. augusztus 13.
Temesváron a református egyházmegye esperesi hivatalában tartották az értekezletet. Fazakas Csaba esperes felhívta a figyelmet az augusztus végén kezdődő egyházkerületi kántorképző tanfolyamra és a szeptember 13-án sorra kerülő szigetfalui negyedévi lelkészértekezletre, továbbá az Algyógyi Lelkészi Közösség szeptember első két napján rendezendő szórványügyi megbeszélésére. Szó esett a “fekvő reformátusok” kérdéséről is. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik két ízben “igénylik” az egyházi szolgálatokat: kereszteléskor és temetéskor. /Szakmáry Károly: Havi közigazgatási értekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2005. augusztus 22.
Megrendezte hagyományos Szent István-napi programját Buziásfürdőn a temesvári Szórvány Alapítvány. Bognár Levente aradi alpolgármester a humánerőforrás-menedzsment fontosságát emelte ki. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a diaszpórában működő civil szervezetek révén a magyarságukat is meg tudják élni. Kása Zsolt jogász és Bodó Barna a pályázatokról és pályázatírásról tartott előadást, délután Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vállalkozói szféra és a politikum együttműködési lehetőségeiről beszélt. Megkoszorúzták a helyi Református Központban Trefort Ágoston (1817–1888) mellszobrát. A “föld alól visszaállított” Trefort-szobornál és Deák Ferenc pihenőjénél (a több mint másfél évtizede eltüntetett kőpad mása előtt) Fazakas Csaba református egyházmegye esperese mondott ünnepi beszédet. /P. L. Zs.: Szent István-napok Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./
2005. november 25.
Szörényvárán (Drobeta Turnu-Severin), ahol még a bál fogalmát sem ismerik, csak azok, akik „otthonról” hozták magukkal, a múlt hét végén szüreti csárdásbált tartottak. Az RMDSZ megyei szervezete rendezte a csárdásbált, ahol nem hivalkodva, de jelen voltak nemzeti színek és a magyar zene – olyan körülmények között, hogy a családok kilencven százaléka vegyes. Fazakas Csaba lugosi református esperes és neje, valamint barátaik, a Kocsis család nyitották meg csárdással a hetven személyes bált. Ifj. Szabó József sepsiszentgyörgyi előadóművész énekelte a rég nem hallott vagy egyeseknek újdonságszámba menő magyar dalokat. Jó alkalom volt a csárdásbál, hogy a szörényvári, orsovai magyarok egymásra találjanak, megismerjék egymást, hogy megmaradásuk érdekében közösséggé kovácsolódhassanak. /Kiss Éva Mária: Szüreti csárdásbál Szörényvárán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
2005. december 9.
Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./
2005. december 19.
A temesvári magyarok december 18-án emlékeztek 1989 decemberének véres eseményeire és áldozataira ott, ahonnan az egykori lelkészük, a Tőkés László iránti aggodalomból fakadó szimpátiatüntetés rendszerváltó népfölkeléssé vált: a belvárosi református templomnál és lelkészi hivatalnál. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kiemelte, 1989–90 az egymásra találás évei voltak a magyar nemzet történetében, de közbejöttek olyan események – például az egy évvel ezelőtti magyarországi népszavazás a kettős állampolgárságról –, amelyek “az újbóli elszakadás keserű ízével töltenek el”. Ilyen körülmények között az ige a közös hit és egységünk reményének medrébe tereli adventi várakozásunkat – fejtette ki. Az anyaországi és a határon túlra szakadt nemzetrészek, a tömbben és a szórványban élők egységét azért tartja fontosnak, mert szerinte a magyarságot belülről és kívülről is megpróbálják bomlasztani. Hozzátette: „A román kirakatpolitika felvizezett kisebbségi törvénnyel akarja kipipálni a romániai magyarság ügyét.” Fazakas Csaba, a temesvári egyházmegye esperese köszöntötte a vendégeket. /Pataky Lehel Zsolt: Tőkés: az 1989-es összefogásra lenne szükség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./
2006. április 14.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke nem akar tárgyalni Orbán Viktorral. Nem érdekli az sem, hogy most folyik hazája nagyarányú kifosztása, Arrogáns, kioktató stílusa egy újfajta elnök asszonyt mutat. Debreczeni és a többi hasonszőrű után ő is átállt a túloldalra. /Fazakas Csaba: Dávid Ibolya átállása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 14./
2006. május 16.
Több tekintetben is bővült, gazdagodott a néhai lugosi pap-költő, Szombati-Szabó István (1888–1934) emlékére május 14-én rendezett szavalóverseny, idén ugyanis öt kategóriában hirdettek eredményt. Szombati-Szabót, illetve munkásságát évről évre szélesebb körben sikerül megismertetni, a vissza-visszatérő szekszárdi és etyeki, valamint a bánsági versenyzőkön kívül immár Köpectől kezdve (Brassó megye), Lippán és a Szilágyságon át Misztótfaluig (Máramaros megye) Erdély majdnem minden szegletéből érkeztek versmondók. Lugoson a református templomban lebonyolított versenyre 27-en neveztek be az ötödik-hatodik, hetedik-nyolcadik osztályosok, középiskolások, egyetemisták és felnőttek kategóriákba. A részvevők, a felkészítő tanárok és a kísérők a vetélkedő két fordulója közben tisztelegtek a Szombati-Szabó István emléke előtt, Fazakas Csaba esperes, a verseny főszervezője pedig koszorút helyezett el a Millenniumi Kopjafa tövében lévő sírhelyen, ahol a pap-költő és neje hazahozott földi maradványai 2003 óta nyugodnak. /Pataky Lehel Zsolt: Szavalóverseny a lugosi pap-költő emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./
2006. május 30.
Florea, Marosvásárhely polgármestere tovább folytatja a helyi magyarság ellen viselt háborúját. A közel három éve illegálisan a városháza előtt veszteglő Mihály vitéz mellszobor mellé a napokban kikerült egy újabb, a helyi tanács által ezúttal sem engedélyeztetett alkotás. Az új, arany színben pompázó „remekmű”, melynek megvalósulását a helyi sovén-nacionalista Avram Iancu „kulturális társaság” patronálta, egy sasfélét ábrázol. A parkban viszont ismét van tulipán. Ez évekkel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt, ugyanis a nacionalisták mindig gondoskodtak arról, hogy annak az RMDSZ szimbólumát eltüntessék a járókelők szeme elől. Tizenhat év alatt kétszázezer fővel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma. Marosvásárhelyen létrehoztak egy Avram Iancu emlékházat. Valójában ez a ház nem is létezett az ő idejében. Arról nem is beszélve, hogy Avram Iancu az erdélyi magyarság hóhéra volt, nyolc ártatlan magyar falut irtatott ki. Végre ezekről is beszélnünk kellene nyíltan, mert 16 évvel a rendszerváltás után lennie kell magyar érzékenységnek is, írta Fazakas Csaba. Közben Marosvásárhelyen a Nagy-Románia Párt segédletével a bíróság elutasította a helyi tanács által immár másodszorra is megszavazott Kossuth Lajos utcanév használatát. A szomszédos utcában a háborús bűnös Antonescu neve a jogerős törvényszéki ítélet ellenére is a helyén áll. A temetők sincsenek biztonságban, mert kiderítették, hogy az évszázados fákat el kell távolítani. Ebben, mint sok más magyarellenes megnyilvánulásban, a polgármester a város első magyarjának, Csegzi alpolgármesternek a támogatását is élvezi. /Fazakas Csaba: Kis magyar abszurd. Velünk és ellenünk Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./
2006. június 10.
Alig több mint egy évvel ezelőtt a Bánságban romboló árvíz próbára tette Szigetfalu gyülekezetének tagjait, nem kímélve a templomot és parókiát sem. 2005. május 5-én, a katasztrófa helyszínén kiáltottak segítségért az Úrhoz. Az azonnali gyűjtés elrendelése, a gyülekezetek adakozó lelkülete, intézmények, szervezetek támogatása ismételten igazolta, hogy „a megpróbáltatás idején egyek tudunk lenni a segítségnyújtásban” – írta Fazakas Csaba esperes. A templomot is megviselte a tavalyi árvíz. Idén június 13-án a felújított templom és az átépített parókia nyújt alkalmat a hálaadásra és a Nemzeti Imaév keretében meghirdetett állhatatos fohászkodásra Szigetfalun. /Fazakas Csaba esperes: Megemlékezés és hálaadás Gátalja-Szigetfalun. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2006. augusztus 16.
Idén megkondult a harang a Bunyaszekszárdi Falunapon. “Az innen elszármazottaknak egy álmuk vált valóra ezáltal, hiszen 35 év után hallhattak ismét harangszót a szülőfalujukban” – hatódott meg Ihász János igazfalvi polgármester, aki szintén bunyaszekszárdi gyökerű család sarja. Az augusztus 13-i, vasárnapi ünnepi istentiszteleten Fazakas Csaba lugosi református esperese és Czapp István igazfalvi lelkipásztor hirdetett igét, s részt vett Doru Milostean facsádi ortodox esperes is, valamint az a tengerentúli protestáns lelkész, aki eddig is támogatta az igazfalvi, facsádi és begamonsotori református templomokat. A harangszentelésre az 1980-as években elnéptelenedett, a Bega és a Maros közében fekvő úton megközelíthető falu betelepítésének 140. évében került sor. A harangra magyarországi önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek és egyházak gyűjtöttek. A harang év közben az igazfalvi temetőben fog állni azon a haranglábon, amelyet az október 7-i falunapon állítanak fel, az évfordulókon azonban kiviszik Bunyaszekszárdra. A Bunyaszekszárdi Emlékbizottság által szervezett ünnepség idén négynaposra nyúlt, ugyanis a nagydorogi, vésztői (Igazfalva testvértelepülései), szekszárdi és eleki küldöttségek Igazfalván vendégeskedtek, vasárnap Bunyaszekszárdon vettek részt az emlékünnepségen, másnap felkeresték Vajdahunyadot és Déva várát, kedden pedig a facsádi búcsúba mentek. Kaczián János szekszárdi levéltáros, Bunyaszekszárd történetének kutatója jegyezte meg, hogy a harangnak van lelke, szíve, de nyelve nincs. Ugyanúgy szól a románoknak, mint a magyaroknak. /Pataky Lehel Zsolt: Harangszó Bunyaszekszárdon – 35 év után. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2007. szeptember 29.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének küldöttgyűlése szeptember 27-én szavazott a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a most alakuló Kulturális Autonómia Tanács Temes megyei tagjairól. Az SZKT-ban négy hely illeti meg a Temesközt, de ebből kettő foglalt, mert az elnök (Halász Ferenc) és a parlamenti képviselő (Toró T. Tibor) hivatalból tagja. A másik kettőt megválasztották: Takács Mihály/Zsombolya/ és Pastean Erika /Végvár/. A KAT-ban két képviselője lesz Temes megyének: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye lugosi esperese és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány és a Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. /P. L. Zs. : Megszavazták az SZKT- és KAT-jelölteket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2007. október 20.
A Temesvári Református Egyházmegye a hét elején Végváron tartotta rendkívüli közgyűlését, amelynek napirendjén az egyházi tulajdonban lévő iskolaépület értékesítése szerepelt. Az egykor államosított ingatlant visszakapta az egyház, továbbra is oktatási célokat szolgál, de a bérleti szerződés lejártával a Tanügyminisztérium felajánlotta, hogy megvásárolja az épületet. Fazakas Csaba esperes szerint ellenkezik az egyházpolitikával ingatlanjaik elidegenítése, de a helyi viszonyokat kell figyelembe venni. Fenntartása sokba kerülne, megterhelné az egyházközséget és a gyülekezetet. A közgyűlés az eladás mellett döntött, de ezt a novemberi egyházkerületi közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. /P. L. Zs. : Egyházmegyei döntés a végvári iskolaépület eladásáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2007. december 12.
A négy évvel ezelőtt létesült Civil Tanács számba vette szervezeteit, és körvonalazta jövőbeli terveit Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban szervezett tanácskozáson. A gyűlést elnöklő Erdei Ildikó, a Civil Tanács vezetője ismertette az idei felmérés eredményeit, kiemelve, hogy a Temes megyében számon tartott 60 civil szerveződés közül mindössze 27-en tettek eleget a felkérésnek, szolgáltattak adatokat működésükről, 12-ről pedig másodkézből vannak információik. Bár a civilszervezetek többsége 1990-ben, majd egy újabb hullámban 2000-ben alakult, azóta is alakultak újabb szervezetek. A jogi státust illetően, eddig 20 a bejegyzett szervezetek száma, több esetben pedig a bejegyzés folyamatban van. A leggyakoribb működési gondok: a tagság érdektelensége, a székház, valamint egy állandó alkalmazott hiánya, a könyvelés problémája. Mindezek ellenére sok jól működő civilszervezet van Temesváron, Lugoson, Végváron, Zsombolyán és a megye még 11 településén. Ezek közül a Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda, a Szórvány Alapítvány és az Integratio Alapítvány mutatta be főbb tevékenységi területeit, ismertette számottevő sikereit. A tanácskozás második részében a civilszervezetek tapasztalatcseréje, problémáik megbeszélése zajlott, majd a jövőbeli tervek kerültek szóba. Az eddigi megbeszélések alkalmával már többször is felmerült egy Civil Nap szervezésének gondolata. A közös rendezvénnyel kapcsolatos ötleteit Fazakas Csaba református esperes, a Civil Tanács alelnöke ismertette. /Szekernyés Irén: Civilszervezetek tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./
